Állatkínzás és kísérletek: van erre jogi háttér?

Napjainkban többször kerül középpontba az állatkínzás és az állatvédelem kérdése.

Manapság nem tudhatjuk biztosan hány helyen használnak még állatokat egyes termékek tesztelésére.

Sok ember nem is tudja, hogy az általa kedvelt kézkrém vagy egyéb kozmetikai termék hány állat szenvedését, drasztikusabb esetben halálát követelte.

Több helyen olvasható, hogy még mennyi kísérletet folytatnak állatokon. Ilyenek például az orvostudomány érdekében elkövetett kínzások, a gyógyszeriparban és a hadiiparban végzett kísérletek vagy a toxicitás tesztek.

Kezdjük az orvos tudománnyal. Először 1954-ben Vlagyimir Demikov orosz tudós kísérletezett azzal, hogy egy kifejlődött kutya fejét hozzá varrta egy másik kutya felsőtestéhez. Az ír származású Robert White pedig először az agyműtéttel kísérletezett. Úgy gondolta, hogy ha egy artériát sebészeti eljárással kivezetnek, majd a vért egy hűtőrendszerbe engedik és hideg állapotában (10-14 fokosan) visszaengedik egy másik éren, akkor a hideg vér lehűti az agyat így a műtét sikeres lehet. De ez nem így történt. A betegek agyvérzést kaptak, ami azonnali halált okozott vagy maradandó agykárosodást. White még is ezt gondolta az agy- és gerincvelő sebészeti jövőjének. A doktor az agy testen kívüli tárolásával is kísérletezett, ami azt jelenti, hogy az állatok agyát kiműtötte, majd két hétig a hűtőben 2-3 fokra hűtötte. Ez idő alatt az állat testét mesterségesen tartották életben. Whitenak még ez sem volt elég,
hisz ezután jöttek azok a kísérletek melyek már az egész fej eltávolításáról szóltak. Ezek a műtétek nagyon alapos munkát igényeltek. Ezzel a kísérlettek alkotott hasonlót, mint az orosz tudós, mert miután a fejet leműtötte egy másik testre illesztette. A kísérlet egy majmon folyt. Az állatot a műtét előtt nem altatták el, mert nem akarták az agyat sérteni különféle anyagokkal. A fej nem saját testére került vissza, hanem egy másik egyed testére. Az állat nyaktól lefelé lebénult ezt a gerincvelő elvágása okozta. szája mozgott szeme nyitva volt. De pár óra múlva elpusztult. A tudós folytatta kutatását éveken keresztül, mely több ezer állat halálát okozta. Ki tudja, hogy napjainkban nem követ el valaki ilyen szörnyűséget?!

A hadiiparban az állatokat például arra használták, hogy fellőtték őket az űrbe hisz az ember nem tudta, hogy reagálna az űrutazásra. Így egy szerencsétlen állatot küldtek fel.

E mellett ott vannak a toxicitás tesztek is, amelyeket bár tilos, de előfordul, hogy állatokon végeznek.

Általában kutyák, macskák, nyulak, hörcsögök, tengerimalacok, madarak, patkányok, egerek, hasz
onállato
k és hidegvérű állatok válnak áldozatul.

De nem csak a tudomány és az ipar hibáztatható, hanem mi emberek is. Sokan közülünk megsértik az állatvédelmi szabályokat, mivel helytelenül és gondatlanul bánnak házi kedvenceikkel, és haszonállataikkal. Nem biztosítanak megfelelő környezetet számukra, éheztetik és bántalmazzák, és ha „unalmassá” válnak „gazdáik” számára egyszerűen kidobják őket. A legszörnyűbb az, hogy vannak akik élvezetből teszik mindezt.

Az EU törvényei közt szerepel az, hogy kozmetikai célból nem kínozhatnak állatokat, hogy emberszabású majmokon tilos kísérletezni, más fajta majmokon sem lenne szabad, mégis úgy határoztak, hogy nagyon indokolt esetben engedélyezett. Szerencsére egyre több állat van biztonságban az állatvédelmi törvények által

Mit tehetünk mi civilek?

Olyan termékeket vásárolunk, amik nem állatokon teszteltek, segítünk a bajba esett jószágokon,felhívó akciókat szervezünk, és ha bárhol állatkínzás jeleit tapasztaljuk egyből jelentjük.