Legnagyobb nemzeti ünnepünk: Március 15.

1848-49-es Forradalomra és Szabadságharcra emlékezünk!

magyar huszárok

Magyarország történelmének egyik legfontosabb és legmeghatározóbb ünnepe a március 15-i nemzeti ünnep.

Pilvax kávézó

Ez a nap az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulója, amely fontos mérföldkő volt a magyar nemzet történelmében. Az forradalom és szabadságharc azonban nem volt hiábavaló. Az alatt kialakult nemzeti egység és önállósági törekvések szellemisége az idők során folyamatosan megmaradt a magyar nemzetben, és az 1989-es rendszerváltás után Magyarország ismét független és demokratikus állammá vált.

Petőfi Sándor, a Forradalom költője

Március 15-e ma is a magyar nemzet nemzeti egységének jelképe. Az ünnepen országszerte megemlékezések, koszorúzások és ünnepi beszédek szerveződnek, amelyek során a magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeznek, és azokat tisztelettel és hálaérzettel idézik fel.

Az aradi Vértanúk

gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke

Az ünnep alkalmából ajánlom ezt a verset:

Kölcsey Ferenc: A szabadsághoz

Nyisd fel ó lángzó kebeled dicső Hölgy,
Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled,
Fennröpűltedből kegyesen mosolygván,
Égi Szabadság!

Nékem is forrtak szemeimben égő
Könnyek, éreztem haza szent szerelmét,
Ints, zajos habként dagadozva várom
Lengeni zászlód.

Járom a gyáván! ki remegve futja
Fenndicsőséged ragyogó világát,
S megszokott rabság’ kezein tudatlan
Csörgeti láncát.

Átok a gyáván! ki nevedre borzad,
Mert gyakor szélvész kavarog föletted,
Mert halálhörgés diadalmi pályád
Mennyei bére.

Szállj ki felhőden, s noha szózatod mint
Villogó szélvész dörög is körűlem,
S zöld borostyánod noha fürteid közt
Vérbe füredt is:

Kellemed látom, s dobog érte mellem,
Csókodat várom szerelemben égve,
Csókodat szomjún epedő ajakkal,
Jer, ne tagadd meg!

 

készítette: Grassy Gréta, 11.B osztály