Szent Márton napja
A Márton-napi szokások az év végéhez és az advent közeledtéhez kötődik, illetve ahhoz a legendához, amelyben Szent Márton egy libaólban rejtőzött el, amikor püspökké akarták megválasztani, de a libák elárulták. Márton napja november 11-e.
Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hiedelem szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot.
Márton-nap a karácsonyi 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ilyenkor bálokat, vásárokat, lakomákat szerveznek. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószágok pusztulását okozta.
Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi fogások közé tartozik valamilyen libát tartalmazó étel. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspök fogás” kifejezés is. Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával” szokás koccintani, vagyis a novemberre kiforrott újborral. A sült liba mellcsontjából az időjárást jósolták télen.
liba vörös káposztával, sváb szokás alapján
libazsíros kenyér, a liba olcsóbb változata
és persze egyéb desszert, például rétes
Varga Patrícia, 11.B
