2015-ben indult az HBO-n egy új magyar sorozat Aranyélet címmel. Az eddigi filmjeinkből kiindulva egy (enyhén szólva) gáz szériára számítottam, de kellemesen csalódtam. Szuper történet, tökéletes színészi játék, nagy fordulatok, szép látvány.

Budapest egy nagyon gazdag családjának, Miklósiéknak mindennapjait láthatjuk a jelenleg két évados sorozatban. Életük irigylésre méltó. Az édesapa, Attila sikeres vállalkozó, míg szerető felesége, Janka egy hajléktalanokat segítő alapítvány tagja. Lányuk, Mira kitűnő diák, bátyja, Márk pedig rapkarrierjét fejleszti szabadidejében.
Már az első epizódban kiderül, hogy életük mégsem olyan szép és jó, mint ahogy azt mindenki más látja. A családot Attila
bűncselekmények véghezvitelével tartja el. Persze-persze, milliomosok lettek emiatt, ami tényleg szép, de még az a pénz sem elég ahhoz, hogy kifizessék hatalmas hiteltartozásukat, amivel maffiózó barátjuknak tartoznak. Az apának betelik a pohár, és úgy dönt, itt az ideje a tisztességes élet elkezdéséhez. Ezután a vártnál gyorsabban esik darabokra fényűző életük.
A negyvenes éveiben járó Attilán látni, hogy belefáradt a lopásba és csalásba, hirtelen leállásával azonban csak rosszabbnál
rosszabb dolgokat hoz a család nyakába. Eddigi munkaadója, egyben legjobb barátja, és gyerekei keresztapja, Endre a kilépést nem támogatja, de meggyőzi őt, hogy vállaljon el még egy munkát, amivel egy milliót kaszálhat. Csak egy laza fuvar az egész. Mi baj történhet?
Janka tipikusan az a nő, akit ha ismernék, jobban utálnám, mint a képernyőn keresztül. Idegesítő, nem ért semmilyen házimunkához, és a pénzen kívül más nem is érdekli. Gyerekei életével szinte egyáltalán nincs képben, bár nem mintha tudna segíteni akármiben is, ha baj lenne velük. Karaktere a sorozat közben fejlődik, egy epizód erejére meg is kedveltem, de nem hagyta abba a változást, és nem igazán vagyok tisztában azzal, hogy milyen is ő valójában. Valahol látom benne a törődő anyát, de az idegesítő “sok pénzt akarok” jelleme elnyomja az igazi énjét, amit sajnálok.
Márk végzős a gimiben. Lázadó természetű, aki mindenből a legjobbat akarja.
A legjobb kocsi, a legjobb bulik, a legjobb nő. Ezeket meg is akarja szerezni, de pénzt nem kapott rá, amire pedig szüksége van. Apja pénzszerzési taktikáiból kiindulva úgy gondolja, neki is menne, így Endréhez fordul. Márk belevág a bűncselekményekkel teli életbe, és nem tud kimászni belőle.
Mira kedves, szerény és aranyos lány, de a rossz dolgok őt is utolérik. Miután rájönnek iskolatársai egy-két apró dologra, elkezdik kitagadni őt. Barátot eleinte csak az alkoholban talál, majd olyan emberekben, akik később csak a bajt hozzák rá.
Nagyon tetszik a sorozatban az, ahogy a budapesti elitből átmegyünk egy teljesen
más életbe. Minden szereplő rengeteget változik, epizódról epizódra.
Sajnos csak nyolc részes mindkét évad, de rájöttem, hogy a legjobb sorozatok mindig maximum 12 részesek.
Hogy miért? Mert nincsenek benne töltelékrészek. Mindig haladunk a történettel, és a befejezései az esetek 100%-ban olyanok, hogy nem bírod kivárni a következőt.
Ezért van az, hogy a végtelen hosszúságú sorozatok (legyen magyar példa akár a Barátok Közt, vagy a Jóban-rosszban (már bocsánat)) rövid időn belül unalmasak lesznek. Engem személy szerint nagyon meglepett az, hogy az Aranyélet ilyen jól sikerült, elvégre az eddigi legelterjedtebb magyar szériák semmi komolyról nem szólnak. Ezzel ellentétben ez a sorozat megmutatja, miért ne vágj bele egy olyan életbe, mint azt régen Attila tette.Akkor, abban a pillanatban lehet, hogy jó, amikor megkapod az egy millió forintodat készpénzben, de többet nem fogsz tudni kiszállni, és nagy valószínűséggel az egész életed tönkremegy. Mielőtt megkérdeznéd, miért, csak gondolj arra, hogy a rendőrség még mindig egy létező dolog. Na ezért.
Amit nagyon imádok még, az az, hogy a komoly alaptörténet mellett még jó poénok is vannak bennük. A legjobbakat Márk süti el, és nem egyszer nevettem már rajtuk annyira, hogy nem láttam semmit a könnyeimtől.
A második évadot még nem fejeztem be, így arról egyenlőre nem mesélnék. Amíg azt végignézem, ti is elkezdhetnétek az elsőt. Addigra talán lesz is cikk a másikról. 🙂

Írta: Tölli Kamilla