Pearl Harbor, 1941.12.07.

Mielőtt szót ejtenék az 1941. december 7-i csatáról, érdemesnek tartom bemutatni az odáig vezető cselekményeket.
Amerika terjeszkedni kezdett Ázsia és a Csendes-óceán irányába az 1890-es évek vége felé, nem sokkal utána pedig magába olvasztotta Hawaii-t és a Fülöp-szigeteket, és ez a fajta terjeszkedés a későbbiekben problémás lehetett Japánra nézve. Az említettek ellenére a feszültség a két ország között nem volt ellenséges, és kereskedelmi partnerek tudtak maradni, ez azonban változni látszott az 1931-es mandzsúriai hadjárattal, ahol is Japán fennhatóságot nyert a terület fölött. A következő évtizedben Japán Kínába terjeszkedett, ami 1937-ben a második kínai-japán háborúhoz vezetett. Az eleinte semleges Amerika kezdett Kína oldalára állni, a Japán kegyetlenkedések és egyéb incidensek miatt. Az USA nagy mennyiségű hadianyagot szállít Kínába, hogy megvédje gazdasági és politikai pozícióját. 1940-ben az USA azért, hogy megakadályozzák a japánokat abban, hogy Francia-indokínai területre lépjenek, San Diegóból a Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-ba vezényli át a Csendes-óceáni flottáját. Ezek után Japán többször is megszegte Amerika elveit, amit súlyos embargók követtek, ezzel térdre kényszerítve a japán gazdaságot.
A hadművelet Japán Csendes-óceánon zajló háborúját terjesztette ki, célja az ott őrködő amerikai flotta részleges kiiktatása volt, hogy zavartalan hozzáférésük lehessen Délkelet-Ázsia nyersanyagkincseihez. A támadás 1941. december 7-én következett be, a Japán légierő meglepetés-szerűen lecsapott az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Hawaii-szigeteken lévő fő támaszpontjára, a rajtaütés sikeresnek bizonyult. Ez főleg annak köszönhető, hogy a flotta nem volt felkészülve egy ilyen jellegű támadásra, az amerikaiak szerencséjére a repülőgépek nem támadták az üzemanyagtárolókat, hajógyárakat és dokkokat, valamint a repülőgéphordozók sem voltak ott a harc idején, azonban még így is hatalmas károkat okoztak. A repülőgépek ezzel felértékelődtek, mint az új fő csapásmérő eszköz, ezzel háttérbe szorítva a csatahajókat.

Akagi repülőgép-hordozó

A6M Zero vadászgép

Az USA hadiflottája elveszítette az Arizona, Oklahoma, California, Nevada és a West Virginia csatahajókat, valamint egy aknarakót és egy célhajót. Megrongálódott még 3 csatahajó, 3 cirkáló, 3 romboló, és 2 másik kisegítő hajó. Elpusztult a reptereken 188 repülőgép is. Meghalt 2403 fő, és 1178-an megsebesültek. A japán támadók csak 29 repülőt és 1 tengeralattjárót veszítettek.

lángoló kikötő

elsüllyedt csatahajó

Az esemény, mely a háború menetében fordulatot hozott, arra késztette az Egyesült Államokat, hogy belépjen nyíltan a világháborúba. Másnap hadat üzentek Japánnak, pár nappal később Németországgal és Olaszországgal is hadiállapotban voltak. Az amerikai propagandagépezet felhasználta a rajtaütést a nép felbőszítésére, ezzel nagy mennyiségű utánpótlást biztosítva a hadseregnek. Ez katasztrofálisnak bizonyult hosszútávon japánra nézve.

Készítette:
Szabó József