Nagypéntek
Böjt időszaka, ilyenkor nem eszünk húst.
Szép tojásokat festünk a családdal és akár kifújt tojásokat is készítünk, amit ajándéknak adunk, vagy dísznek otthonra.
tojásfa
Húsvét vasárnap
Ezen a napon volt az ételszentelés.
A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Manapság minden embernél mások a szokások, mi több napig eszünk reggelire-vacsorára sonkát, festett tojásokat és tormát. Sokan ezen a napon adnak egymásnak ajándékokat, vagy csokitojásokat dugnak el a kertben, hogy a gyerekek megkeressék őket.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, hímes tojás ajándékozás.
A húsvéti tojások piros színe sokak szerint Krisztus vérét jelképezi.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Mások szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
locsolás
Locsolkodás
E szokás szerint húsvéthétfőn a fiúk vízzel vagy szódával, mostanság illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. De mielőtt ezt megtennék egy szép verssel készülnek, amit még a locsolás előtt felmondanak a lányoknak. A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak, manapság inkább csokit vagy pénzt adunk a fiúknak cserébe.
Tojásfestés
A tojásdíszítő eljárások sokfélék lehetnek, így készülhetnek festett, karcolt, rátétes, mosott, vésett, viaszolt, csipkézett, metszett, patkolt, faragott és maratott technikával is.
berzselt tojások
harisnyás tojásfestés
írókázott tojások
írta: Erdei Trixi, 10.A
