Műkorcsolya
Ez a sportág történelmi feljegyzések alapján kb. 4000 évvel ezelőtt jelent meg a mai Finnország területén. Elsősorban a praktikussága miatt, mivel a hosszú utak során energiát takaríthattak meg a jégen siklással.
A ma ismert formája a 13-14. századi Hollandiában alakult ki, mert rájöttek, hogy ha éleket adnak a korcsolyához, az elősegíti a könnyebb, gyorsabb mozgást.
A 16-17. századra Angliában is nagy népszerűségnek örvendett, az 1740-es években pedig megalakult az első korcsolya klub is az Edinburgh Skating Club.
1892-ben megalakult a Nemzetközi Korcsolya Szövetség és az első hivatalos szabályrendszer is.
1869-ben Magyarországon Kresz Géza indítványozta a Pesti Korcsolyázó Egylet megalapítását, majd 1870-ben megnyitotta kapuit a Városligeti jégpálya.
A műkorcsolya volt az egyik első sportág a téli olimpia játékainak sorában.
A műkorcsolyának 4 kategóriája van: férfi egyéni
női egyéni
páros
jégtánc
Néhány engedélyezett ugrás:
-axel
-lutz
-salchow
És néhány forgás:
-hátrahajlósak
-ülőpozícióban történők
-libelle
És íme, néhány tiltott elem, amik olyan veszélyesek, hogy nem engedélyezik őket versenyen bemutatni:
– hátraszaltó
– headbanger (a páros egyik tagja a lábánál fogva pörgeti a másikat)
– kéz nélküli emelések
– extra hatásvadász elemek pl: lefeküdni, vagy földre dobni magát
További tiltás a segédeszközök használata is, elsősorban a balesetek megelőzése végett, és még a zene megválasztásban sincs szabad kezük, mivel csak instrumentális dallamokat lehet felhasználni.
És végezetül néhány magyar korcsolyázó:
Pataky Dénes (férfi egyéni), Láng Júlia (női egyéni), Csordás Mária-Kondi László (páros)
Néhány pillanatkép a jégről, amihez nem kis ügyesség kell:
Filmajánlók a sportágról:
Jégi dicsőségünk: amerikai vígjáték, itt láthatod a tiltott “acél lótusz” elemet
Én, Tonya: életrajzi film Tonya Hardingról és a sportág sötét oldaláról (merénylet a rivális sporttárs ellen)
Bakos Fanni, 11.B
