Fenntarthatóság

 

Gimnáziumunkban Fenntarthatósági témahét volt. Ennek keretén belül egy kicsit tettünk a környezetért. Egyrészt jelképesen, hogy felhívjuk a figyelmet ennek a fontosságára, másrészt gyakorlatilag is, hogy kellemesebb környezetben élhessünk. A diákok növényeket ültettek, illetve szemetet szedtek. Mindenki egy kicsit, és ez összeadódott. Mert sok kicsi sokra megy. És persze az első lépések a legnehezebbek. Köszönjük munkájukat!

 

De a fenntarthatóság nem csak ennyiből áll. A környezetvédelem mellett a tudatos életmód is fontos, akár energiahasználatról van szó, akár a hétköznapi bevásárlásról. De ide tartozik még a megfelelő földművelés, vízgazdálkodás, vegyi anyagok felhasználása (akár körömlakk, mikroműanyagok), egészségvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, és persze az állatkínzás elutasítása is. Mindezt úgy is lehet csinálni, hogy nem nagyon kell lemondani dolgainkról, kényelmünkről teljes mértékben. Tehát a cél nem “vissza az őskorba”.

Persze sok a vita, meg az “én egymagam kevés vagyok” kifogás. De ha mindenki maga után eldobja a megfelelő helyre a szemetet (nem jó koszban gyalogolni a folyosón), a termoszban hoz magának teát a drága ice-tea vagy egészségtelen cola helyett (megtakarítás, egészség), és a villanyt is lekapcsoljuk, ha nincs rá szükség (tanterem, WC), akkor már az is valami, és nem kerül semmibe! A “nagyok” meg gondoskodjanak napelemekről, fúziós energiáról, helyi vagy közeli  gyártásról, termőképességét megőrző termőföldről. Gondoljunk bele, hogy a termőföld termőképességének megőrzését már több, mint ezer éve felismerték a “sötét középkorban” is (két- és háromnyomásos gazdálkodás), illetve hasznosították a víz- és szélenergiát, mert volt (malmok). Tehát ezek egyáltalán nem új dolgok.

 

Szerkesztőségünk néhány érdekes témakört külön is végigjárt:

 

Állatvédelem és állatjogok:

Az állatok jogaival elsőként egy Roger Brambell nevezetű brit férfi foglalkozott az 1960-as években. Bár Brambell elsősorban haszonállatokkal foglalkozott, az általa megfogalmazott jogok hamar kiterjedtek a házi kedvencekre is.
De mik is ezek a jogok?

• éhség és szomjúság nélkül élni
• joga van a komfortos élethez (pl.: az állat számára megfelelő környezetben való élethez)
• joga van a testi épséghez (sérülések és bántalmazás nélküli élethez)
• joga van a lelki épséghez (félelemtől, szorongástól és nélkülözéstől mentes élethez)
• fajának megfelelő viselkedéshez szükséges körülményekhez

 

Károsanyag kibocsátás:

A káros anyagok tömérdek mennyiségű kibocsátása a légkörbe igen nagy kockázatot jelent az életre tekintve. A gyárak napi szinten eresztenek a levegőbe tonnányi égésterméket, amik savas esőkhöz vagy az ózon réteg rongálódásához vezethetnek. Ezek mellett a napi milliárdos autó- és repülőforgalom mellett sem tekinthetünk el. Megoldás lenne a tömegközlekedés fejlesztése, de ebben az elkényelmesedett társadalomban már valószínűtlen, hogy érdemben változtathatunk ezeken a tényezőkön, nagyobb elégedetlenség nélkül.

 

Vízszennyezés:

A Föld kb. 71 %-át víz borítja. Ennek csupán 3 %-a édes víz és ennek csak 0.5 %-a áll rendelkezésünkre. A vízszennyezéssel nem csak ennek a kevés víz mennyiségnek az arányát csökkentjük, de még a sósvízben lévő állatok életét is veszélyeztetjük. A vizet többféle kép is szennyezheti az ember, ez lehet akár szemetelés, vagy a káros anyagok kiborítása, ami egy idő elteltével a vízbe kerül, valamint a hajók által szállított anyagok is beleborulhatnak a vízbe (pl. olaj), ezzel a víz felső rétegének lezárását és az állatok oxigén hiány miatti elpusztulását is okozva.

 

Környezetvédelem visszásságai:

Bár a környezetvédelem nélkülözhetetlen, vannak olyan esetek, amikor túlzásba viszik. Például néha a túlzott szabályozás és korlátozások. Egy másik probléma az lehet, amikor egyes környezetvédelmi intézkedések vagy kezdeményezések nem megfelelően vannak kialakítva vagy végrehajtva, így nem érik el a kívánt eredményt.

 

készítette: BéLap szerkesztőség tagjai