A vívás

 

A vívás egy küzdősport, melyben a két fél egy-egy pengével próbál pontot szerezni. Mint sportág, mai formája 1553 körül alakult ki, és nem sokban változott ez alatt a majdnem 500 év alatt.

Eredete egy Giuseppe Radelli nevű olasz vívómesterhez és pár társához köthető.

Lényege, hogy eltaláljuk az ellenfelet egy pengével, viszont az sem mindegy, hogy hol.

Három fajta pengenem van: tőr, párbajtőr és a kard.

változatok egy témára

 

A tőrnél kizárólag a torzót ért SZÚRÁS ér pontot, míg a párbajtőrnél a test bármely pontját lehet szúrni, a földet ért találat nem érvényes.

Tőrnél, ha a két ellenfél egyszerre szúrja meg egymást, akkor a bírónak kell döntenie kié a pont, viszont ez nem egyszerű feladat, mert a párbaj minden egyes pillanatát figyelnie kell, hogy ezt megállapítsa, ugyanis ha az egyik fél szúr és a másik fél is egyenesen a támadó felet szúrja meg (ezt közbeszúrásnak nevezzük), az a találat érvénytelen mindkét részről. Amennyiben viszont a támadó szúrásakor a másik fél megütötte a támadó pengéjét (elég egy kicsit hozzáérinteni), és úgy szúrják meg egymást egyszerre, akkor a tus (pont) a közbeszúrónak jár.

Párbajtőrnél a közbeszúrás egyszerűen pontot jelent mindkettő félnek. Amennyiben egy ponthatáros párbaj (az elérendő pont általában 5 vagy 15) csak együttes szúrásokból áll, és mindkét félnek egyszerre éri el a ponthatárt, akkor addig harcolnak, ameddig nem lesz kizárólag egyikőjüknek találata, ez persze nagyon ritka, hogy ilyen párbaj történjen.

Kard esetében a közbeszúrásra a tőr szabályai a jellemzők, viszont az egész testet lehet támadni. Szúrni és vágni egyaránt lehet, de javarészt a vágás lesz a jellemző egy kardpárbajban.

A felszerelés része egy penge amelyet a domináns kézben tart a vívó, egy fejvéd (arcrésznél fémhuzalos sisak ami hátul nyitott) kesztyű, plasztron (póló fölé húzzák fel, ez a felső test védelméért szolgál) nadrág (plasztron előtt kell felvenni, térd aljáig ér) zokni (opcionális, de ajánlott, kifejezetten párbajtőrnél és kardnál), cipő (ez lehet bármilyen, de vannak konkrét vívócipők), hónaljvédő (plasztron alá húzandó, opcionális védőfelszerelés mely a hónaljat védi), lányoknak mellvédő (magáért beszél az elnevezése). Tőr esetében még egy szinten fémhuzalos mellény, mely csak a torzót takarja, a lamé. Ez nem is a védelem miatt kell, hanem, hogy a gép csak a felső testi szúrásokat érzékelje, valamint egy vezeték, ami a pontérzékelő gép vezetékéhez csatlakozik. Két vége van, az egyik a gép kábelébe megy a másik a pengében egy kis csatlakozóba (tőrnél két-két csatlakozó nyílás van a pengén ennek megfelelő számú csatlakozó fej van a vezetéken, míg a párbajtőrnél és a kardnál háromfejű csatlakozó van).

a markolat

 

A már említett pengéknek is két fajtája van: száraz és nem száraz. A száraz pengében nincs fémhuzal, így ez többnyire gyakorlásra használatos, míg a nem száraz pengével történik egy hivatalos párbaj, melyek egy páston történnek. Ez lehet kijelölt, vagy kijelöletlen terület, a vívók tudják, meddig szabad mozogni. 14 méter hosszú és 3 méter széles egy pást, de vannak keskenyebbek és szélesebbek is. Egy vezeték van mindkét végében, amelyek a már korábban említett pontérzékelő géphez és a pengéhez csatlakoznak.

Vívóállásban a domináns kézhez tartozó lábfej és a fej a domináns két irányába fordul, így történnek a mozdulatok: lépés, szimpla lépés ebben az állásban (felemeled az előre néző lábad, előre lépsz, leteszed a sarkad, majd a lábad elejével együtt emeled és teszed le a hátsó lábad), ugrás (vívó állásban előre való ugrás), hátraugrás kitörés (támadás, melyben a hátsó láb a földön marad és az első lábbal nagyot lép előre az ember, miközben szúr) és a védések. 5 fajta védés van, melyek elnevezései zenei hangközök alapján vannak meghatározva.  A következők: szixt, mely a test jobb oldalát védi, kvart, mely a test bal oldalát védi, szerp, a fejét védi, szekund/szekond, a láb alsó részét védi és az oktáv, mely a láb felső részét védi.

Mindnek van kör változata, mellyel védés után a visszaszúrást lehet indítani a másik ember pengéjének megkerülésével.

vívó felszerelésben

 

Bíró adhat sárga, piros és fekete lapot. Sárga lap az első figyelmeztetést jelenti, akkor adja a bíró, ha a vívó még asszó (párbaj) közben nézegeti a találatjelző gépet, vagy azután szúr, hogy a bíró megállította a párbajt, vagy azelőtt lépne, mielőtt indulna az. A piros lap a második figyelmeztetés, ezt akkor adja a bíró ha az előbb leírtak megismétlődnek, ilyenkor az ellenfél kap egy pontot. Fekete lap esetén aki kapja, az kiesett, és a másik fél azonnali győzelmét jelenti.

A vívás egy bonyolult sport, jó reflexek kellenek hozzá, de az idővel kialakul, és a szabályok pontos ismerete szükséges, de az ismertetőnél valamelyest bonyolultabban.

 

Erdélyi-Fodor Zoltán, 9.B