Holokauszt Magyarországon
A holokauszt a 20. század egyik legsötétebb fejezete volt, amelynek során a náci Németország és szövetségesei – köztük Magyarország – módszeresen próbálták megsemmisíteni a zsidó népességet. A magyar holokauszt a II. világháború idején, különösen 1944 tavaszától nyár végéig, tragikus gyorsasággal zajlott le, és több százezer magyar zsidó életébe került.
Magyarországon 1944. március 19-én a német hadsereg megszállta az országot. Ettől kezdve a zsidóüldözés brutális szakaszba lépett. A Sztójay-kormány és a német hatóságok együttműködésével néhány hónap alatt gettókba zárták, majd deportálták a vidéki zsidóság nagy részét. A deportálások május 15.-én kezdődtek, és alig nyolc hét alatt körülbelül 437.000 magyar zsidót hurcoltak el, többségüket Auschwitz-Birkenauba. Az elhurcoltak közül nagyon kevesen tértek haza élve.
Auschwitz
Horthy és Hitler
Budapesten más volt a helyzet: Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállíttatta a deportálásokat, így a fővárosi zsidóság jelentős része megmenekült, noha ősszel a nyilas hatalomátvétel után újra erőszak és tömeges gyilkosságok sújtották őket is. A nyilas párt rémuralma alatt emberek ezreit lőtték a Dunába, vagy hurcolták el halálmenetekben.
Radnóti Miklós, egy áldozat a rengeteg közül
A magyar holokauszt áldozatainak emléknapja április 16-a, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a vidéki zsidóság gettósítása. Ez a nap lehetőséget ad arra, hogy megemlékezzünk az áldozatokról – a meggyilkolt férfiakról, nőkről, gyerekekről –, valamint azokról is, akik bátran segítettek üldözött embertársaikon, akár saját életük kockáztatásával.
Az emléknap célja nemcsak a gyász, hanem a tanulás is. Fontos, hogy a fiatalabb generációk is megértsék, milyen következményekkel járhat a gyűlölet, a kirekesztés és a közöny. Az emlékezés segít abban, hogy felismerjük: a holokauszt nem egyik napról a másikra történt, hanem egy folyamat végeredménye volt, amelyben a propaganda, a rasszizmus és az elhallgatás mind kulcsszerepet játszottak.
A magyar holokauszt története figyelmeztetés is: soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk vagy hovatartozásuk miatt üldöznek, megaláznak vagy kiirtanak. A megemlékezés napja arra is kötelez bennünket, hogy kiálljunk az emberi jogok mellett, és fellépjünk mindenfajta gyűlölet ellen – akár a közéletben, akár a mindennapokban.
Erre emlékezünk április 16-án.
Dwight David „Ike” Eisenhower, az USA tábornoka, Buchenwald Ohrdruf koncentrációs tábor, 1945.04.25.:
“Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.”
készítette: Molnár Zsigmond, 9.A
