1945-ben bombázták le Hirosimát és Nagaszakit

 

A második világháború végső szakaszában az Egyesült Államok 1945 augusztusában két japán várost, Hirosimát és Nagaszakit támadta meg atombombával. Ez volt az első és eddig egyetlen alkalom, amikor háborúban atomfegyvert vetettek be.

Az atomfegyverek kifejlesztése a Manhattan-terv keretében történt, amely 1942-ben indult az Egyesült Államokban. A titkos programhoz Nagy-Britannia és Kanada is csatlakozott, és a világ legkiválóbb tudósai – Albert Einstein figyelmeztető levelét figyelmen kívül hagyva –  dolgoztak rajta. A projekt célja az volt, hogy Németország előtt fejlesszenek ki működő atomfegyvert.

Robert Oppenheimer, az atombomba atyja

“Én vagyok a halál, világok pusztítója”

 

Végül a program sikeresen létrehozta az első nukleáris bombákat, amelyek bevetésére Japán ellen került sor.

1945. augusztus 6-án a „Little Boy” nevű bomba zuhant Hirosimára. A robbanás azonnal mintegy 70–80 ezer ember életét oltotta ki, és a következő hónapokban a sugárzás és sérülések miatt további tízezrek haltak meg. Három nappal később, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le a „Fat Man” nevű bombát, amely szintén több tízezer ember halálát okozta.

Hirosima és Nagaszaki bombáinak gombafelhője

Little Boy urán bomba, Hirosima, 1945.08.06.

Fat Man plutónium bomba, Nagaszaki, 1945.08.09.

B-29 bombázó repülő, ilyen dobta le a bombákat

 

A bombázások célja Japán gyors megadásának kikényszerítése volt. 1945. augusztus 15-én Japán feltétel nélkül megadta magát, amivel véget ért a második világháború. Ugyanakkor a támadások hatalmas emberi és erkölcsi dilemmát hagytak maguk után. Sok történész vitatja, hogy valóban szükséges volt-e a bombák ledobása, vagy Japán egyébként is rövidesen megadta volna magát.

A túlélők, akiket hibakusáknak neveznek, egész életükben szenvedtek a sugárzás okozta betegségektől, valamint a társadalmi kirekesztéstől. Emlékük ma is arra figyelmeztet, hogy az atomfegyverek milyen pusztító hatással járnak.

Hirosima az atomcsapás után                                                és a Dóm ma, mint emlékmű

Nagaszaki a bombázás után

 

Hirosima és Nagaszaki a béke szimbólumaivá váltak. Minden évben augusztusban világszerte megemlékezéseket tartanak az áldozatok tiszteletére, és a nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott küzdelem egyik központi eseményeként tartják számon ezeket. Az ENSZ és számos békeszervezet ezen a napon hangsúlyozza, hogy a világnak tanulnia kell a múlt hibáiból, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló tragédia.

A hirosimai és nagaszaki-i világnap így nemcsak az emlékezésről, hanem a jövőért érzett felelősségről is szól: hogy az emberiség képes legyen békében, atomfegyverek nélkül élni.

 

a témához ajánlott Oscar-díjas amerikai film

 

készítette: Molnár Zsigmond, 10.A