Beszélgetés Juhász Gáborral, Gimnáziumunk vezetőjével

Interjú Juhász Gábor Főigazgató Úrral

A Főigazgató úrral készített riport során több mint tíz kérdésre válaszolt, melyek egyszerre voltak humorosak és professzionálisak.

Első kérdésként azt tettem fel, hogy miért szeretett volna iskolánk igazgatója lenni? Válaszként azt mondta, hogy erre lehetne egyszerű és bonyolult választ is adni de végül az arany középút volt a választott irány. Említette, hogy egy évet a Kollégium vezetőjeként töltött, és az elmúlt harminc évben nyomon követte a Béla “pályafutását” mint konkurens iskoláét. Részletezte, hogy nagyon jók a kollégák, a gyerekek, és maga a dolgozói közeg, valamint az iskolában is még több potenciált lát.

Következőnek terveiről kérdeztem, melyeknek lényege emberközpontú, mivel legfőbb célja az, hogy a tanárok és diákok is olyan érzéssel menjenek haza, hogy hozzá tudtak tenni valamit az iskolához minden nap. Ezen túl felújítási tervekként a mosdók renoválásainak befejezését említette, valamint a régi kivetítők lecserélését interaktív táblákra. A kollégiumban ugyancsak tervez vizesblokk felújításokat, valamint a burkolatok cserélését.

Harmadjára magáról a munkájáról kérdeztem Igazgató urat, azon belül is, hogy egyáltalán mit csinál, és ezek a vezetői feladatok mennyi időt igényelnek? Itt arról beszélt, hogy mindhárom tagintézményünket össze kell hangolni. Nyilván újfent megdicsérte a kollégáit, hogy milyen precízen dolgoznak. Kifejtette, hogy az igazgatói munkakörhöz hozzátartozik a támogatók szerzése, és nyilván a külső szemlélőként látott színvonal javítása, fejlesztése.

Amikor arról kérdeztem, mit szeret a munkájában, egy híres idézetet kaptam válaszként: „Válassz olyan hivatást, amit szeretsz, és egyetlen napot sem kell dolgoznod életedben.” A jövő nemzedékével foglalkozni óriási felelősség és nagy kihívás, de egy kellemes feladat. Igazgató úr azért érzi jól magát ebben az iskolában, mert tudja, hogy erre a feladatra nagyon sok alkalmas ember van, akikre lehet ebben számítani.

Következőként a DÖK-kel való terveiről kérdeztem, mire azt felelte, hogy nagyon jó szervezetünk van, amin nem is kell feltétlen változtatni, ha már ilyen jól működik, valamint biztosított, hogy ő is fogja a munkánkat segíteni és támogatni.

Az utolsó kérdéshez közeledve egy már korábban részben megválaszolt kérdést tettem fel: Mit szeret a Bélában? Válaszába újfent belefoglalta, hogy a kollégákat és a diákokat, valamint magát a jelenséget, hogy az ember bejön dolgozni és azt látja, hogy mosolyognak a diákok. A tanulók és kollégák tudják, hogy kölcsönösen kell segíteniük egymást.

Levezetés éppen már csak pár hétköznapibb kérdést tettem fel Igazgató Úrnak, mint például milyen háziállata van? Válaszként kaptam egy elegáns szóviccet, miszerint németjuhászokat tartottak a családjával már csak nevükből eredően is. Elmesélte, hogy ezekkel a jószágokkal is milyen könnyű együtt csinálni bármit, ha megfelelően vannak tartva, nevelve. Szívmelengető volt hallani, hogy családtagként tekintenek a kutyáikra.

Utolsó és zárókérdésként alkohol preferenciái iránt érdeklődtem, Sör vagy bor? kérdés formájában. Erre is humoros választ kaptam. “Egyszerre sosem és egymás után sem.”

A bort a téli estékhez párosította, és hisz abban, hogy mindent lehet normális keretek között mértékkel fogyasztani. A sört pedig nyilván a nyárhoz kapcsolta.

Összességében egy nagyon produktív és hasznos 20 perc volt számomra is amíg Igazgató Úrral beszélgettem, mivel én is sok mindent megtudtam mind róla, mint magánember, mind pedig róla, mint az iskolánk vezetője.

És most már Önök, kedves olvasóink is jobban megismerhették Juhász Gábor Főigazgató Urat.