Halloweenre hangolva 4: vérfarkasok

HALLOWEENRE HANGOLVA: Vérfarkasok

 

Ahogy beköszönt az ijesztegetés időszaka úgy kapnak egyre nagyobb hangsúlyt a különböző természetfeletti lények. Szellemek, boszorkányok, zombik és vérfarkasok. Előkerülnek a vonyító jelmezek, a farkas jegyeket utánzó sminkek, és néhány természetéből adódóan bundás ember. De mihez kapcsolható az eredetük és milyen védjegyeik vannak?

Az első elnevezés maga a görög lükantroposz szóhoz kapcsolható, amely a lükosz, azaz farkas, és az antroposz, azaz ember szónak az összetétele. A létezését firtató mitológiai történetek és legendák az emberiség egyik legősibb fikciói. Már az ókori Mezopotámiában is készültek feljegyzések róluk. Emberi formájukban az ismertető jegyeik általában az összenőtt szemöldök, a furcsa járás és az élesre hagyott, karvalyos körmök. Ám biztosan megállapítani az elváltozást csak egy testen ejtett vágással lehet. Ha a vágás tiszta, akkor az illető nincs megátkozva, hogyha pedig a sebből szőr nő, akkor farkasember.

A vérfarkasoknak 2 fajtájuk van. Az első akaratán kívül, teliholdkor változik át félig állati formába. Végtagjai jelentősen megnőnek, de hátsó két lábán még képes emberien egyensúlyozni, első két mancsán pedig hosszú karmok jelennek meg. Az ösztöneit képtelen kontrollálni, így akár szeretteire is rátámadhat. A másik fajtája önkéntesen is állati bőrbe tud bújni, ráadásul az átváltozás után is megőrzi öntudatát, teliholdkor nem érez késztetést a gyilkolásra. Átváltozása során teljesen állati formát ölt.

Védekezni az ilyen szörnyek ellen ezüst vagy higany tartalmú tárgyakkal lehet. Az ezüst anyagú golyóval ellátott lőfegyvereket a 18-19. század környékétől kezdték el szélesebb körben használni, mivel úgy gondolták, így védhetik meg magukat a tisztátalan élőlényektől. Ha valaki mégis inkább azonosulni akart volna ezekkel a teremtményekkel, nem pedig ellenállni nekik, akkor azt több módon tehette meg. Egy személy akkor tehetett szert erre a képességre, ha megharapta egy farkasember, vagy a meztelen testére egy farkasbundából készült övet húzott.

A modern korban a legendákra a tudomány válasza a farkasember szindróma. A betegséget régen nem ismerték, így aki sűrű szőrzetet eredményező genetikai rendellenességgel rendelkezett a teste bizonyos részein, azt démonizálták és kivetették a társadalomból, mert féltek a nem hétköznapi megjelenésétől. Ez a fizikai része, de létezik mentális is, amikor az egyén meg van győződve arról, hogy tényleg farkas.

 

készítette: Keresztes Boglárka, 12.A osztály