Az első világháború elszenvedői emlékére (november 11.)

Az addigi legnagyobb terjedelmű, legvéresebb háborúja volt a történelemnek. A háború okául a szarajevói merénylet szolgált, azonban ez inkább ürügy volt Németországnak. A nemzetközi helyzet már ez előtt is feszes volt, Franciaország vissza akarta szerezni a területeit Németországtól, míg ők tovább akartak terjeszkedni. Ez mellett Oroszország segítette a népek függetlenedését az OMM és az Oszmán Birodalom alól. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg. Az akkori álláspont szerint egy fél éves gyors offenzívával legyőzheti I. Ferenc József ellenfeleit, („Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében” – II. Vilmos) a háború azonban egy négy évig tartó globális vérszivattyúba torkollott. A háború felei az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Japán, Olaszország, Románia, USA) és a központi hatalmak (az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, az Oszmán Birodalom és Bulgária) voltak. Eleinte a központi hatalmak nagyobb katonai sikereket értek el azonban ez megváltozott, mikor a lövészárkos hadviselés miatt előállt a patthelyzetet. A háború alatt először az orosz rendszer esett szét, köszönhetően a meggyengülésének és a vörös-forradalomnak, a háború végére az OMM is szétesett, a német területszerzés reménytelen volt.

A háború első áldozata magyar honvéd volt, az abádszalóki Kovács Pál, akit Zimonynál, a Száva partján lőttek le a szerbek. Az elkövetkezendő négy éve alatt tízmillió ember elhunyt, beleértve civilek, valamint húszmillió ember sebesült meg. A háború utolsó évében a spanyolnátha okozta a legnagyobb veszteségeket. Az Amerikából induló járvány gyorsan végig ment a világon. A háború utolsó áldozata az amerikai Henry Gunther volt, aki a tizenegy órai fegyverszünet előtt egy perccel hunyt el.

Szabó József