Az űrverseny

V-2-1942

Történetünk a Harmadik Birodalomban kezdődik, ahol is a Wernher von Braun által tervezett V-2-es rakéta kilövetik. Több tesztrepülés után, az egyiken a rakéta a mérőműszerek szerint elérte az űr határát. Rövidesen megkezdődtek a rakétakísérletek keleti és a nyugati blokkban is. A jövőben von Braun a NASA-nál dogozott, ahol a holdraszálláson is munkálkodott.

V-2 német rakéta

Első állatok az űrben

Először 1947-ben muslincákat küldtek fel abból célból, hogy az űrutazás hatásait vizsgálják. Később 1949-ban egy makákó volt az első főemlős az űrben. 134 kilométerig repült egy amerikai gyártású V-2 rakétában. A repülést nem élte túl a meghibásodott ejtőernyője miatt. Ezt követően több tucatnyi űrrel kapcsolatos állatkísérlet zajlott le a világ több országában.

Szputnyik-1

A Szovjetunióban prioritássá vált az amerikaiak megelőzése az űrversenyben. Ki kellett juttatniuk, és pályára kellett állítaniuk egy ember által készített tárgyat . Ennek célja a technológiai és az ideológiai fölény kimutatása. A szovjetek az új interkontinentális fegyverüket, a Szemjorkát alakították át arra a célra, hogy kijuttassa műholdjukat a végtelenbe. Az infrastrukturális előkészületek után ez Kazahsztánban, Tyuratam városkája mellett történt meg.
1957. október 4. 19:28:34: Útjára indul a Szputnyik műhold, és egy kisebb hiba ellenére pályára áll. Az egyetlen egy rádió, amivel fel volt szerelve, egy monoton „bippegést” hallatott, tudatva a világgal „itt vagyok”. A nyugati országok szemében ez egyet jelentett, a Szovjetunió bárhova megsemmisítő csapást képes mérni. Az esemény annyira megrémítette a nyugatot, hogy egyből belekezdett a rohamos fejlesztésbe, először felküldte első műholdját az Explorer-1-est, majd megalapította NASA-t, ezzel elindítva az űrversenyt.

Szputnyik-1 orosz műhold

Később Lajka kutyát küldték az űrbe az oroszok (november harmadikán), ami noha elpusztult, bebizonyította, hogy az élő szervezet kibírja az űrbeli körülményeket.

Lajka kutya

Luna-2
A Luna-2 Szovjet űrszonda célja a hold megközelítése/eltalálása és mérések végzése volt. Ez be is következett 1959-ben, ezzel újabb hatalmas sikert szerezve a szovjeteknek.

Ember az űrben és ember a Holdon
1961. április 12. Elstartol A Vosztok-1 űrhajó rajta Jurij Gagarinnal, aki attól fogva az első ember az űrben. A föld körül megtett köre után épségben ejtőernyőzött vissza a szovjetunó területére.

Jurij Gagarin orosz űrhajós

Jött is a válasz 8 év múlva az USA-tól az Apollo-11 képében, rajta Neil Armstrongal és Edwin Aldrinnal. 1969. július 20-án, 20:17-kor az Eagle fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és híres idézetét hallatta: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Apollo-11, holdaszállás, USA

A közhiedelemmel ellentétben itt még nem ért véget az űrverseny, ugyanis annak összeomlásáig több sikert is aratott a Szovjetunió, ahogyan az USA is (űrállomások, űrsiklók). És a két fél több esetben sikerrel együttműködött (Szojuz-Apollo program).

amerikai és orosz űrhajósok közösen

A kozmosz és annak felkutatásának koncepciója egy új epizódot nyitott meg az emberiség történetben. Számos gondolkodót, írót, művészt arra, hogy valami maradandót alkosson. Úgy hiszem, valami ilyesmire kellene emlékeznünk április tizenkettedikén az űrhajózás világnapján.

Challenger űrsikló, USA

Mir űrállomás, orosz

Szabó József