Halloweenra hangolva 3: zombik

HALLOWEENRE HANGOLVA: Zombik

 

Ahogy közeledik a Halloween, úgy jelennek meg a boltok polcain a különböző zombis dekorációk, mint például a bögrék, maszkok és a kertet díszítő elemek. A jelmezek között is gyakori, hogy feltűnnek az élőhalottak, hol zöldre festve, hol pedig darabokból összerakva. De honnan erednek és mik a jellemzőik?

A zombik olyan szörnyek, akik már egyszer elvesztették az életüket, de valamilyen külső történés hatására feléledtek. Az élőholtak képesek mozogni, táplálkozni, de az idegrendszerük visszafejlett, így állati és emberi szint közötti lények. A diétás étrendjük általában emberi szövetekből, húsból és vérből áll, de kedvenc menüpontjuk az emberi agy. Nagy valószínűséggel az eredetük az afro-karibi vudu hithez, feltámadásuk pedig a mágiához köthető. Létezésük vagy szertartás útján, vagy átok miatt valósul meg, saját akaratuk pedig nincsen, mert tudatuk alárendelődik a mesterüknek, és örök rabszolgáivá válnak. Ettől elrugaszkodóan a mai pop-kultúrában már elterjedt olyasfajta eredettörténetük is, amelyben vírusok vagy gombák által lepték el a világot. A gombákkal kapcsolatos felvetéseket alátámaszthatja tudományosan, hogy a természetben van olyan gomba, amely beletelepszik elhullott rovarok testébe és mozgatja őket, hogy eljuttassa saját magát tenyészetre alkalmas területekre.

A leghíresebb zombi talán Frankenstein teremtménye, aki Mary Shelley regényének a szereplője. A Modern Prometheus sztorijában Viktor Frankenstein, egy kémiával és fizikával foglalkozó tudós életet lehel egy eredendően bűn nélküli lénybe, akit végül a környezeti behatások tesznek szörnyé. A lény eredetileg nem akart élni, de mégis örök magánnyal körbefont létezésre kárhoztatott. A mű az egyedüllét lélektanát hivatott bemutatni, ez pedig hatást gyakorolt az elkövetkezendő zombi történetekre, ahol a szörnyeket emberi tulajdonságokkal ruházták fel.

A zombik mára elengedhetetlen részei a horrorfilmeknek, és a Halloween ijesztgetési kultúrájának is. Létezésük absztrakt és groteszk, ismeretlenségük miatt pedig szeretjük beépíteni őket a disztópisztikus történeteinkbe, és esetleg felruházni őket emberi érzelmekkel. Mégis mit tennénk, ha egyik nap felébredve az emberiség fele élőholttá változna? Befogadnánk őket a társadalmunkba, vagy pedig megpróbálnánk kiirtani őket?

 

készítette: Keresztes Boglárka, 12.A osztály